"Kiskorom óta nem ettem ilyet. Pont olyan, ahogy a nagymamát készítette." Ahogy telnek az évek a fenti mondatok mind-mind egyre nagyobb erővel képesek hatni az emberre. Akárcsak egy fotó vagy egy dallam, az ízek is képesek olyan emlékeket felidézni bennünk, amelyekről azt gondoltuk már rég elfelejtettük.

Hova tűntek a régi ízek?
Ezt is mind gyakrabban halljuk. A legtöbben csak legyintenek, hogy "ugyan, ez csak nosztalgia és nem változott az ételek íze". Viszont ez nem fedi teljes mértékben az igazságot, mert valóban szeretünk nosztalgiázni és azt mondogatni, hogy régen minden jobb volt. Ám ismerjük be, az ételek íze valóban változott a gyermekkorunkhoz képest. Ez tény.
Mi változott?
Feltehetjük magunknak a kérdést, amelyet több oldalról is megközelíthetünk. Most maradjunk a húsoknál és a húsételeknél.
Az első és legkézenfekvőbb ok a húsok beszerzésének helye. 20-30 évvel ezelőtt a fogyasztók nagy része vidékről, közvetlen a gazdáktól szerezte be a húst. Ha valaki falun lakott, akkor meg teljesen természetes volt, hogy minden háznál tartottak állatok, sertést, baromfikat, juhokat.
Én még emlékszem mikor a nagymamám vasárnap reggel a csirkékkel "kergetőzött" az udvaron. Igazi élet-halál harcot vívtak. Mindig a mama volt a gyorsabb, így vasárnap délben már a forró, gyöngyöző csirkehúslevest ehettük.
Mára viszont ez a szokás nagy mértékben visszaesett. A falukon egyre ritkább, hogy az emberek állatokat nevelnek a házaknál. A leggyakoribb ok, amit hallunk, hogy "nem éri meg állatot nevelni". "Minek tartsak sertést, mikor olcsóbb egy szupermarketben megvenni a húst?"
Nehéz ezekkel az állításokkal vitatkozni. Igaz, hogy olcsóbb és egyszerűbb így beszerezni a húst, viszont az íze már nem lesz ugyanolyan. Helyette inkább vásároljuk a mirelit húsokat, mert gyorsabb és kényelmesebb. Talán sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az állat étrendje nagyban befolyásolja a hús és ezáltal az ételek ízét. Ez különösen igaz a külföldről, ismeretlen forrásokból behozott húsokra. Nem tudhatjuk mivel etették az állatot, milyen táplálék-kiegészítőket kapott. Ez már nem olyan, mint a tyúkudvarban elszórni a magokat a csirkéknek, berakni a frissen kaszált a herét a tapsifüleseknek, vagy hajnalban megetetni a sertéseket. A világ változik.
Mindezek mellett megváltozott az ételek elkészítésének a módja is. Tegyük fel, hogy egy ismert, megbízható helyről vásároltuk a húst. Az ebből készült étel ugyan nagyon finom, de valahogy mégsem olyan, mint régen.
Az egyik első bejegyzésünkben foglalkoztunk az olajban vagy zsírban sütés témájával, amely a mai napig megosztja a fogyasztókat. Most nem szeretnék mélyebben belemenni a témába, ha szeretnél többet tudni, kérlek olvasd el az erről készült posztunkat.
Egy dolgot viszont kiemelnék, amivel nem lehet vitatkozni: a zsírban elkészített ételek finomabbak. Én még tisztán emlékszem a zsírban kisütött rántott hús ízére. Zamatosabb és ízletesebb volt, mint manapság, mikor szinte már csak növényi olajak használunk.
Az elkészítési módokban beállt változást a húsételek mellett szinte mindenhol megfigyelhetjük. A rengeteg új fűszer és alapanyag mind-mind befolyással van a végeredményre.
Lassan a poszt végére érkezve nem állítom, hogy ez rossz dolog. Az élet része a változás, a fejlődés, úgy az ételek, ízek területén, mint mondjuk tudományos-technikai téren. Mi viszont szeretnénk, ha a régi hagyományok nem vesznének el és megőriznénk az utókornak. Ez a szellemiség a vállalkozásunkat is jellemzi, üzleteinkben csakis ellenőrzött forrásból származó húsokat értékesítünk, olyanokat, amelyeket mi magunk is fogyasztunk. Ahhoz, hogy megőrizzük gyerekkorunk ízvilágának egy részét a legfontosabb az ételekhez felhasznált kiváló minőségű alapanyag.

Köszönöm, hogy elolvastad a cikkem. További receptötletekért és hasznos konyhai tippekért látogasd meg a Facebook oldalunkat. Hasznos tanácsokért és háztáji alapanyagokért pedig bátran látogass el a Mikóczi Hús üzleteinkbe Dunaszerdahelyen és Jókán. Nálunk nyugodt lehetsz, hogy a kínálatból a legjobb minőséget kapod, amire garanciát is vállalunk.
"Mikóczi Hús, hogy a vásárlás élmény legyen..."
Mikóczi Ferenc - Mikóczi Hús, ügyvezető

A száraz érlelés egy régi, tradicionális húsérlelési metódus, amit a nagyszüleink is alkalmaztak, amikor is a húst egy hideg kamrában lógatva tárolták. Azonban manapság jóval nagyobb körültekintéssel végzik, mint hajdanán. A száraz érlelésnél a húst leggyakrabban felfüggesztve, csomagolás nélkül, hidegben, 1-3 Celsius fokon, rendkívül magas, 75-85 százalékos páratartalom mellett érlelik. Az átlagos érlelési idő 21-28 nap.











Hozzávalók 4 személyre:
Hozzávalók 4 személyre:

Hozzávalók a csirkemellhez:
A sütőt előmelegítjük 170 °C-ra. A mellek zsíros részén egy éles késsel barázdákat ejtünk, és a húst enyhén megsózzuk. A kacsamelleket bőrös oldalukkal lefelé a felforrósított olajba tesszük, és a bőrös részt lassú tűzön ropogósra sütjük. A kiolvadt zsírt közben kikanalazzuk alóla és félretesszük.
Láthatod, hogy elődeink hányféle módon használták fel a szalonnát. Abban az időben nem tudtak azonnal orvoshoz rohanni, ezért azt használták - hatásosan, ami kéznél volt. Persze nem állítjuk, hogy most felfedezték a "csodaorvosságot" szalonna képében. Viszont érdemes elgondolkodni azon, hogy a XXI. században miért fordultunk el őseink tudásától és bölcsességétől.
- Jöjjön gyorsan édesapám, ezt nézze mit találtam!
A tapasztalat szerint Szent Márton napja körül legtöbbször elromlott az idő és leesett az első hó. Ha hó esett, akkor azt mondták, hogy Szent Márton püspök fehér lovon jött. 


Hallottad már azt a kijelentést, hogy a francia nők nem híznak? Ez meglepő, főleg ha olyan ételeket szolgálnak fel L’ Aubrac régióban, mint az aligot. Az aligot burgonyapüréből, vajból, tejszínből, fokhagymából és olvasztott sajtból készül. Egy evőkanál aligot a napi telített zsír adag 6 százalékát tartalmazza. Szóval egy tállal akár a napi mennyiség dupláját is be tudod vinni a szervezetedbe.
Dél-Amerika és Európa után most vegyük az irányt Ázsia felé. Köztudott, hogy a sült tészta önmagában is egészségtelen, de Indiában erre sikerült még egy lapáttal rátenni. A jalebi egy olajban kisütött tészta, amit belemártanak cukros szirupba. Ha ez nem lenne elég, a finomságot egy kevés porcukorral teszik még édesebbé.
A dobogó második fokát egy olasz étel a calzone foglalta le magának.
Végül, de nem utolsósorban elérkeztünk a mai felsorolásunk első helyezettjéhez, amivel megdöntjük a harmadik fent említett sztereotípiát is. Az utóbbi években tett szert növekvő népszerűségre a rámen, ami egy tradicionális japán tésztaleves húsokkal és zöldséggel - itt most nem a kiszárított, instant pohárlevesről van szó. A levesekről alapvetően azt gondoljuk, hogy egészségesek, de sajnos ebben az esetben maga az alaplé elég nagy adag zsírt tartalmaz még akkor is, ha a tészta nem olajban sült. Az alaplevet leggyakrabban marhahúsból készítik zsír és olaj hozzáadásával.