Végre itt az igazi nyár. Gyönyörű napsütés, szikrázó kék égbolt. Ilyen időben a hétvégén szinte már bűn otthon, a lakásban elbújva ülni.

Mi más lehetne kellemesebb, mint a családdal egy túrázással egybekötött piknik? Amihez persze elengedhetetlen egy piknikkosár, finom ételekkel megpakolva.

De mit érdemes magunkkal vinni?

Elsősorban ügyeljünk rá, hogy olyan ételeket vigyünk magunkkal, amelyek hidegen, felszeletelve fogyasztva is ízletesek. Lehetőleg ne eresszenek levet és kerüljük az olyan élelmiszereket, amelyek könnyen romlanak, mint például a nyers tojás vagy a nyers húst tartalmazó ételek.

Most nézzük meg, mik azok az ételek, amelyek kiválóak a családi piknikhez.

A húsfélék közül a kolbásszal töltött sertéskaraj biztos találat, hiszen hidegen fogyasztva is nagyon finom, valamint az elkészítése sem bonyolult. Ajánlott a túrázás előtti estén elkészíteni, hogy másnap már vihessük is magunkkal.

Az elkészítéshez szükségünk van egy körülbelül 1 kilogrammos, csont nélküli sertéskarajra, vele megegyező hosszúságú puha kolbászra és sóra.

Megkérhetjük a hentest, hogy fűzzön a karajba egy szál kolbászt vagy egy éles késsel otthon, mi magunk is megoldhatjuk.

A sütőt előmelegítjük 200 fokra. A karajt besózzuk, tepsibe tesszük és betesszük a felforrósított sütőbe. 20 perc múlva levesszük a hőmérsékletet 170 fokra, lefedjük és kb. 2 óra alatt puhára sütjük. Teljesen kihűlve felszeleteljük.

Egy másik jól bevált húsféle, a klasszikus rántott hús, ami remek étel a piknikhez. Az elkészítéshez segítségként a múlt heti bejegyzésünkben bemutattuk, hogy készül a tökéletes rántott hús. Személy szerint azt javaslom, hogy ne szendvicsként vigyük magunkkal. Külön csomagoljuk, ne kerüljön mellé semmi, ami eláztathatja a panírt.

A túrázáshoz szintén remek húsétel a fasírtok, fasírtgolyók. Könnyen elkészíthető, nem igényel mesterszakács képességet. Hidegen, kenyérrel, uborkával, savanyúsággal fogyasztva nagyon finom és az utazást, rázkódást is jól bírja. A fasírtgolyók elkészítéséhez a Facebook oldalunkon többféle receptet is megtalálható.

Abban az esetben, ha nem szeretnénk sokat bíbelődni az előkészületekkel, akkor ajánljuk a gyorsan elkészíthető szendvicseket, jó minőségű szeletelt sonkával, kolbásszal vagy bármi nemű füstölt hússal.

Természetesen a húsok mellé ajánlott, ha rakunk a kosárba zöldségeket, gyümölcsöket, kis édességet a gyerekeknek. Valamint, gondoskodjunk a folyadék bevitelről is. Lehetőleg mellőzzük a szénsavas üdítőket, amelyek útközben felrázódnak és a kinyitáskor mindent elúsztatnak.

Most már csak meg kell várni a hétvégét és kezdődhet is a családi piknik. A felsorolt ételek elkészítéséhez a vállalkozásunk Facebook oldalán több receptet is találsz és az üzleteinkben segítséget kaphatsz az alapanyagok kiválasztásához.

„Mikóczi Hús, hogy a vásárlás élmény legyen…”

Mikóczi Ferenc – ügyvezető, Mikóczi Hús

Lehet a rántott húst nem szeretni?

Ez egy költői kérdés, mert biztos akadnak olyanok, akik nem szeretik, hiszen a csokit sem szereti mindenki.

Igaz, hogy a rántott hús nem magyar találmány, viszont mégis az egyik legmagyarabb (már ha létezik ilyen kifejezés) étel, amit ismerünk. Sok háztartásban elképzelhetetlen a vasárnapi ebéd a rántott hús nélkül. Egyszerű ételnek néz ki, az elkészítése sem tűnik bonyolultnak (hús, liszt, tojás, zsemlemorzsa). Mégis ahhoz, hogy tökéletes óriás rántott húst készítsünk sok mindenre kell odafigyelnünk.

Mint minden ételnél, itt is az alapanyagok minősége a legfontosabb. Kezdjük a sort a főszereplővel, a hússal.

A rántott húst készíthetjük sertésből, csirkéből, pulykából, de az igazi rántott hús, a bécsi szelet borjúhúsból készül. Viszont a borjúhúst elég nehéz beszerezni, ugyanis csak annak az állatnak a húsa számít borjúhúsnak, ami még nem kapott füvet, csak tejen élt. Természetesen nem lehetetlen a beszerzése, de mindenképp egy megbízható hentesnél vásároljuk.

Mivel a sertéshúst sokkal könnyebb beszerezni, ezért nálunk legtöbbször ezt használják, az óriás rántott hús alapanyagának. A legjobb választás a sertéscomb vagy széles, nagy sertéskaraj, hiszen ezekből tudunk nagy szeleteket készíteni. Természetesen ügyeljünk, hogy megbízható forrásból származó, minőségi alapanyago t válasszunk.

A húst körülbelül 1,5 cm vastagságúakra vágjuk fel. Majd klopfoljuk. DE! A klopfolásnál nagyon ügyeljünk, mert sokan követik el azt a hibát, hogy a húst papírvékonyságúra klopfolják. Lehetőleg sima felületű klopfolót használjunk és csak óvatosan ütögessük meg, hogy a hús kissé kilapuljon és a rostok fellazuljanak. De használhatunk hús és rostlazítót is ehhez a művelethez. Majd jöhet a sózás, de ügyeljünk a mennyiségre, ugyanis a túl sós hús sütés közben könnyen kiszárad.

Ezután, mielőtt elkezdenénk bepanírozni, egy száraz konyharuhával vagy papírtörlővel töröljük teljesen szárazra a szeleteket. Ellenkező esetben a hús levet ereszt és eláztatja a bundát, amely így nem lesz ropogós.

Majd jöhet a panírozás, mai inkább macerás, mint bonyolult művelet. Akárcsak a hús kiválasztásánál, itt is ügyeljünk a tojás és a morzsa minőségére. A legjobb, ha otthon elkészített morzsát használunk.  A tojáshoz adjunk egy kevés tejet, sót, majd verjük minél habosabbra. A panírozást közvetlenül a sütés előtt végezzük el.

A hússzeleteket először a lisztbe tesszük, alaposan lerázzuk a felesleget, majd mártsuk bele a a felvert tojásba. Ne úsztassuk a tojásban, épp csak mártsuk bele és jól csöpögtessük le. Az utolsó lépés pedig a zsemlemorzsa. 

Majd jöhet a sütést, amit lehetőleg minél hamarabb kezdjünk el a panírozás után. A sütésnél a legfontosabb szempont a zsiradék vagy olaj megfelelő hőmérséklete. Ehhez használhatunk napraforgó olajat, vajat, de az igazi rántott hús sertészsírban készül. Kb. 2 cm vastagon álljon a zsiradék a serpenyőben és kellőképpen forró legyen, mikor belehelyezed a húst. Fedő nélkül süssük.

A sütés után a felesleges zsiradékot csepegtessük le vagy itassuk fel egy papírtörlővel. Azon melegében tálaljuk, ugyanis a rántott húst nem ajánlott tárolni. És amúgy is frissen a legfinomabb.

El is készült az isteni finom, óriási rántott hús. Én személy szerint nagyon szeretem, ugyanis minden falat felidézi bennem a gyerekkorom ízvilágát, a vasárnapi ebédeket a nagymamánál. De, mint említettem, a legfontosabb lépés a jó minőségű alapanyag beszerzése és használata. Mi a vállalkozásunkban csak olyan húsokat értékesítünk, amelyet a családunkban is fogyasztunk. 

Remélem sikerült minden kedves olvasónknak meghoznunk az étvágyát és ne feledd, nálunk mindenféle húst be tudsz szerezni, A-tól Z-ig.

„Mikóczi Hús, hogy a vásárlás élmény legyen…”

Mikóczi Ferenc – Mikóczi Hús, ügyvezető

Érdekel, hogy kerül szóba a Biblia egy húsokkal foglalkozó blogon?

Nem szeretnénk vallási irányba vinni az oldalunkat, nem akarjuk egy több ezer éves hitvilág dogmáit megkérdőjelezni.

Ez a bejegyzés inkább egy történelmi áttekintés az ételek fogyasztásának a változásáról, mintsem egy vallási értekezés.

A kereszténység megszületésének az idejében az egyház vezetői azt állították, hogy a keresztények étrendjének egyszerűnek, kiegyensúlyozottnak és egészségesnek kell lennie. A legjobb lesz, ha Ószövetséggel kezdjük az áttekintést.

"Mindaz, aminek hasadt a körme és egészen ketté hasadt körme van, és kérődző a barmok közt megehetitek."

A Biblia nagyon szigorúan előírja, hogy mely állatok húsát fogyaszthatjuk el. A fenti írás értelmében a birka, marha, kecske és a szarvas húsát elfogyaszthatjuk. Kézenfekvő dolog, hogy a szarvast leszámítva, mind olyan állat, amely képes egy normád csordával vonulni a vándorlásai során. Ellentétben a sertéssel, amit a nyugati világban előszeretettel fogyasztanak, viszont tisztátalan az Ószövetség értelmében:

"És a disznót, mert hasadt körmű ugyan és egészen ketté hasadt körme van, de nem kérődzik, tisztátalan az néktek."

Érdekesség, hogy a Biblia a nyulat is kérődzőnek írja le, miközben tudjuk, hogy nem az. De mégis tiltja a fogyasztását. Ugyanez a tilalom vonatkozik a tevehús evésére, mely bár kérődző állat, de nem hasított körmű.

A sort folytassuk a szárnyasokkal, amelyek közül a Szentírás soknak az elfogyasztását tiltja, mint a sas, sólyom, keselyű, héja, holló, pelikán, bagoly, karvaly, kakukk, hattyú, bölömbika, ölyv, gém. Tehát a szárnyasok közül a tyúk, kacsa, liba, pulyka és galambfélék húsát bátran megehetjük. 

A vízben élő állatokról Mózes törvényei kimondják:

"És minek pedig nincsen úszószárnya és pikkelye a tengerekben és folyóvizekben, legyen az akármely vízben nyüzsgő, és akármely vízben élő állat, mind utálatos az néktek."

Tehát azoknak a vízi állatoknak, amelyeknek nincs uszonyuk és pikkelyük - mint például a kagylók - tilos az elfogyasztásuk.

A tiltott ételek listáján szerepelnek még olyan állatok húsai, ami itt nálunk Európában nem szokás megenni, de a világ egyéb tájain gyakran fogyasztják. Ilyen például a kígyó és a majom. A kígyó, mint a bűnbeesés jelképe egyébként is szentségtelen lénynek számít.

Később, a kegyelmen alapuló Újszövetség idejében már kicsit enyhítettek az ételekre vonatkozó tilalmakon és inkább a mennyiségre helyezték a hangsúlyt, mint sem arra, hogy miből áll az étrendünk. Az új megközelítés szerint az, hogy mit kezdünk a testi étvágyunkkal megmutatja, hogy vagyunk képesek uralkodni magunkon. Ugyanis, ha az étkezési szokásainkat nem tudjuk az irányításunk alá vonni, képtelenek vagyunk más szokásainkkal is megtenni, így a gondolatai szokásainkkal is. Ebben az értelemben a bujaságra, kapzsiságra és a haragra gondoltak.

Így a bejegyzés végére érve gondolom számodra is világos, hogy miért is készült el a bejegyzés. Sok olyan információ szerepel itt, ami nekünk XXI. századi embereknek már megmosolyogtató vagy szinte elképzelhetetlen. De ami a mai napig is egy megfontolandó tanács, hogy ügyeljük az ételeink minőségére és próbáljuk mértékletességet tartani.

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzésem és, ha van bármi észrevételed, esetleg tudsz olyan ételről, amely kimaradt a felsorolásból kérlek oszd meg velünk.

„Mikóczi Hús, hogy a vásárlás élmény legyen…”

Mikóczi Ferenc – Mikóczi Hús, ügyvezető

Ismét egy elég megosztó és sok vitát kiváltó témát kezdünk el vizsgálni. Az ember valóban mindenevő vagy inkább ragadozó esetleg növényevő? 

Mielőtt belekezdtem a bejegyzés szerkesztésébe nagyon sok oldalt kerestem fel, tanulmányokat néztem át. Ami már rögtön az elején szemet szúrt, hogy ez is egy olyan terület, ahol nagyon megosztott a társadalom. Kutatni kell az olyan források után, amelyek nem arról szólnak, hogy a vegetáriánusok/vegánok és a húsimádók gyakorlatilag egymás torkának esnek. 

A két tábor vehemensen próbálja a másikat meggyőzni a saját igazáról. Kompromisszumot pedig nagyon nehezen hajlandóak kötni.

Pontosan mit is jelent a mindenevő?

A mindenevők kategóriájába olyan fajok tartoznak - mint a neve is mutatja - akik egyaránt esznek növényeket és állatokat is. Tehát az étrendjük nem specifikus és képesek mind a két forrásból származó ételekből tápanyagokat felfenni.

Az ember tehát mindenevő, hiszen normál esetben a növények és húsok együtt alkotják az étrendünket.

Szinte az összes vegetáriánus/vegán étrenddel foglalkozó oldalon találkoztam egy táblázattal, amiben a biológiai felépítésünk alapján a növényevő kategóriába próbálják sorolni az embert. De viszont a képlet messze nem ilyen egyszerű, mert igaz, hogy a fogazatunk és a bélrendszerünk közelebb áll az növényevőkhöz, mint a ragadozókhoz. Viszont a lábaink száma, a testtartásunk és az, hogy mekkorára tudjuk nyitni a szánk, szerintem nem releváns adatok ebben a témában.

Számomra egy nagyon fontos dolog kimaradt a táblázatból, mégpedig az a szervünk, ami kiemelt minket az állatok sorából, az agyunk. Az evolúciós fejlődésünk során döntő tényező volt, hogy az ősember a növények mellett elkezdett húst is enni, amit a jégkorszakbeli körülmények tettek szükségessé. A biológia változások mellett az ember szociális fejlődésében is jelentős fejlődést idézett elő a vadászatra való áttérés. Elkezdtek eszközöket gyártani és csoportokban, összehangolva, a feladatokat szétosztva vadászni.

"Igen ám, de már nem a vadonban élünk!"

Ez igaz, ezért most térjünk vissza a XXI. századba és nézzük miért fogyasztunk még mindig húst. A húsok teljes értékű fehérjéket tartalmaznak, amelyek létfontosságúak a számunkra. Továbbá nagy mennyiségben tartalmaznak B1, B2, B6 és B12 vitaminokat. Valamint az általános vélekedéssel ellentétben az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen a zsírfogyasztás, ugyanis fontos szerepet játszik a sejtépítésben, valamint az A és D vitaminok csak zsírban oldódnak.

De, mint korábban írtam, az ember nem ragadozó, tehát csak húson élni egészségtelen számunkra - ezt a húsimádóknak is kell fogadniuk. Az emésztésünk szempontjából nagyon fontos, hogy növényi rostok is bekerüljenek az étrendünkbe.  

Épp ezért szervezet egészséges működéséhez szükségünk van a növényi és az állati eredetű tápanyagokra is. Mint mindenben az életben, a táplálkozásnál is próbáljuk megtalálni az egyensúlyt. Ha a két véglet valamelyikébe kerülünk, a táplálkozásunk egysíkúvá válik, ami egy idő után kihat az egészségre. Még a keleti filozófiák követői is belátták, hogy szükséges a hús fogyasztása.

A mi vállalkozásunk húsokkal foglalkozik, de tudatos és egészséges táplálkozást szem előtt tartva sok zöldséget, gyümölcsöt és halat is fogyasztunk.

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzésem és kérlek oszd meg velünk a véleményed a témával kapcsolatban.

„Mikóczi Hús, hogy a vásárlás élmény legyen…”

Mikóczi Ferenc – Mikóczi Hús, ügyvezető

Kiskorom óta nem ettem ilyet. Pont olyan, ahogy a nagymamát készítette.

Ahogy telnek az évek a fenti mondatok mind-mind egyre nagyobb erővel képesek hatni az emberre. Ugyanis akárcsak egy fotó vagy egy dallam az ízek is képesek olyan emlékeket felidézni bennünk, amelyekről azt gondoltuk már rég elfelejtettük.

Hova tűntek a régi ízek?

Ezt is mind gyakrabban halljuk. A legtöbben csak legyintenek, hogy "ugyan ez csak nosztalgia és nem változott az ételek íze". Viszont ez nem fedi teljes mértékben az igazságot, mert valóban szeretünk nosztalgiázni és azt mondogatni, hogy régen minden jobb volt. De ismerjük be, az ételek íze valóban változott a gyermekkorunkhoz képest. Ez tény.

Mi változott?

Feltehetjük magunknak a kérdést, amelyet több oldalról is megközelíthetünk. Most maradjunk a húsoknál és a húsételeknél.

Az első és legkézenfekvőbb ok a húsok beszerzése. 20-30 évvel ezelőtt a fogyasztók nagy része vidékről, közvetlen a gazdáktól szerezte be a húst. Ha valaki falun lakott akkor meg teljesen természetes volt, hogy minden háznál tartottak állatok, sertés, baromfikat, juhokat.

Én még emlékszem mikor, nagymamám vasárnap reggel a csirkékkel "kergetőzött" az udvaron. Igazi élet-halál harcot vívtak. Mindig a mama volt a gyorsabb így vasárnap délben már a forró, gyöngyöző csirkehúslevest ehettük. 

Mára viszont ez a szokás nagy mértékben visszaesett. A falukon egyre ritkább, hogy az emberek állatokat nevelnek otthon. A leggyakoribb ok, amit hallunk, hogy "nem éri meg állatot nevelni". "Minek tartsak sertést, mikor olcsóbb egy szupermarketben megvenni a húst?"

Nehéz ezekkel az állításokkal vitatkozni. Igaz, hogy olcsóbb és egyszerűbb így beszerezni a húst, viszont az íze már nem lesz ugyanolyan. De inkább vásároljuk a mirelit húsokat, mert gyorsabb és kényelmesebb.

Sokan nem tudják, de az állat étrendje nagyban befolyásolja a hús és ezáltal az ételek ízét. Ez különösen igaz a külföldről, ismeretlen forrásokból behozott húsokra. Nem tudhatjuk mivel etették az állatot, milyen táplálék-kiegészítőket kapott.

Ez már nem olyan, mint a tyúkudvarban elszórni a magokat a csirkéknek, berakni a frissen kaszált a herét a tapsifüleseknek vagy hajnalban megetetni a sertéseket. A világ változik. 

Ezen felül megváltozott az ételek elkészítésének a módja is. Vegyük, hogy egy ismert, megbízható helyről vásároltuk a húst, de az ebből készült étel ugyan nagyon finom, de valahogy mégsem olyan, mint régen.

Az egyik első bejegyzésünkben foglalkoztunk az olajban vagy zsírban sütés témájával, amely a mai napig megosztja a fogyasztókat. Most nem szeretnék mélyebben belemenni a témába, ha szeretnél többet tudni, kérlek olvasd el az erről készült posztunkat.

Egy dolgot viszont kiemelnék, amivel nem lehet vitatkozni, a zsírban elkészített ételek finomabbak. Én még tisztán emlékszem a zsírban kisütött rántott hús ízére. Zamatosabb és ízletesebb volt, mint manapság, mikor szinte már csak növényi olajak használunk.

Az elkészítési módokban beállt változást a húsételek mellett szinte mindenhol megfigyelhetjük. A rengeteg új fűszer és alapanyag mind-mind befolyással van a végeredményre.

Lassan a poszt végére érkezve nem állítom, hogy ez rossz dolog. Az élet része a változás, a fejlődés, úgy az ételek, ízek területén, mint mondjuk tudományos-technikai téren. Mi viszont szeretnénk, ha a régi hagyományok nem vesznének el és megőriznénk az utókornak. Ez a szellemiség a vállalkozásunkat is jellemzi, üzleteinkben csakis ellenőrzött forrásból származó húsokat értékesítünk, olyanokat, amelyeket mi magunk is fogyasztunk. Ugyanis ahhoz, hogy megőrizzük gyerekkorunk ízvilágának egy részét a legfontosabb az ételekhez felhasznált kiváló minőségű alapanyag.

Köszönjük, hogy elolvastad a bejegyzésünket és ha neked is vannak hasonló észrevételeid, kérlek oszd meg velünk.

„Mikóczi Hús, hogy a vásárlás élmény legyen…”

Mikóczi Ferenc – Mikóczi Hús, ügyvezető

Teljesen mindegy, hogy mit fogyasztunk, normális esetben mindenre ugyanaz a sors vár, az ételek azonos úton haladnak végig a szervezetünkben. 

Gondoltad volna, hogy az emberi testben a teljes emésztési folyamat 1-2 napot vesz igénybe?

Ez meglepő lehet annak fényében, hogy 3-4 órával az evés után már korog a gyomrunk. Ez annak a következménye, hogy a teljes emésztési folyamat csupán 10%-át tölti itt az étel. A további részét a bélrendszerünkön végighaladva tölti, ahol végbemegy a tápanyag felszívódás nagy része.

Mivel nem célom egy részletes elemzést írni a bélrendszer működéséről, ezért most maradjunk a gyomornál, nézzük meg, hogy a különböző ételek mennyi időt töltenek el a gyomrunkban. Ez azért fontos, mert bár igaz, hogy az emésztés szempontjából rövid ideig tartózkodik itt az étel, de a mindennapi táplálkozásunk szempontjából fontos információ. Ugyanis az éhségérzetünket a gyomor befolyásolja, tehát, ha kiürült akkor újra megéhezünk.

A gyomrunkat leggyorsabban a vizes, folyékony anyagok hagyják el, mint például a húsleves, amely már 1-2 óra alatt továbbáll. Természetesen közrejátszik, hogy mennyire zsíros a leves, de most maradjunk egy átlagos levesnél. De ugyanennyi ideig tart a víz, kávé, tea, tej vagy mártások gyomorból való távozásának ideje.

Szintén a gyorsan emészthető ételek közé tartoznak a szénhidrátok, mint a cukor, méz, rizs, búzadara vagy zabkása. Ezek mindössze 1/2-2 órát tartózkodnak a gyomrunkban. 

Viszont a vagdalt húsok, a főt hal, a tojásból készült ételek már 2-3 órát táboroznak a gyomrunknak. Szintén ennyit időt vesz igénybe, hogy elhagyja a fehér kenyér, a kétszersültek, a zsemle, a burgonya, vagy a sárgarépa.

Most pedig következzenek a "nehéz fiúk", többek között a húsok. A húsok közül a leggyorsabban a főzve elkészítettek hagyják el a gyomrot, mint például a főtt tyúkhús, marhahús vagy a főtt sonka. De ez a folyamat is legalább 3-4 órát vesz igénybe.

Ennél is tovább tart a sült húsok kiürülése, amelyek 4-5 óra elteltével intenek búcsút a gyomrunknak. Egyébként ennyi ideig tart a sós hering és a hüvelyes zöldségek, mint a borsó vagy a bab gyomorból való távozása. És ami talán a legmeglepőbb, hogy a saláta is ugyanannyi időt tartózkodik a gyomorban, mint egy sovány sült sertéshús. Ennek oka a saláta magas cellulóz tartalma.

A zsíros, sült húsoknak és a töpörtyűnek akár 5-6 órába is telik, mire tovább mennek. De a leghosszabb ideig, 6-8 órát a heringsaláta, a füstölt makréla, az olajos szardínia táboroznak. Ugyanannyi ideig, mint a zsíros sült kacsa- vagy libasültek. A gyomor kiürülésének és az emésztésnek az idejét ugyanis a zsír lassítja. 

Természetesen ezek az időintervallumok személyenként változhatnak. Ugyanis nem vagyunk gépek és több tényező is befolyásolja, hogy mennyi idő alatt ürül ki az ember gyomra. Vannak emberek, akiknek nagyon gyors az emésztésük, másoknál viszont ez az idő akár a duplája is lehet. Közrejátszhat az életkor és az, hogy mennyire rágjuk meg az ételt. Ugyanis az alaposan megrágott étel, gyorsabban hagyja el a gyomrot. 

Az én tanácsom, hogy ismerjük meg a saját testünket. Legyünk tisztában vele, hogy mik azok az ételek, amelyeket képesek vagyunk gyorsan megemészteni és próbáljuk kerülni azokat, amelyektől puffadást, émelygést érzünk. Mint mondtam, különbözőek vagyunk, ezért az ételek is máshogy hatnak a különböző szervezetekre. 

Az emésztéssel kapcsolatos okfejtésem itt véget ér, de ha bármilyen kérdés vagy észrevételed merül fel, kérlek oszd meg velünk vagy keress meg bátran. Állunk a rendelkezésedre. És Ne feledd jövő héten újból jelentkezünk egy hasznos, érdekes bejegyzéssel.

„Mikóczi Hús, hogy a vásárlás élmény legyen…”

Mikóczi Ferenc – Mikóczi Hús, ügyvezető

Tapasztalatom alapján a lakosság egyre nagyobb része fordult a tudatos, egészséges táplálkozás felé. Viszont sokan ezt összekeverik az eltúlzott diétázással és a koplalással.

Épp ezért ebben a bejegyzésben az egészséges diétázás témájával foglalkozom, bemutatom mik azok a hibák, amit a legtöbben elkövetnek és adok egy útmutatót is a kiegyensúlyozott étkezéshez.

Mielőtt tovább olvasnál és úgy döntesz belevágsz a diétádba, mindenképpen határozd el magad, hogy végig is fogod csinálni. Az étrend és tanácsok csak egy része a diétának, a legfontosabb viszont maga az elköteleződés, hogy igenis végigcsinálod.

Ha már az elhatározásod megvan, nézzük meg mire kell figyelned, hogy elkerüld azokat a hibákat, amiket a legtöbben a diéta elején elkövetnek.

A legtöbben éhezéssel, koplalással akarnak lefogyni. A fogyás ugyan beindul, de ez az izom veszteségével jár. A  diétát tudatosan kell megtervezni, hogy a zsírból és ne az izomból veszítsünk. Egy tudatosan felépített táplálkozásnál alacsonyan tartjuk a szénhidrát- és a zsírbevitelt és megemeljük a fehérjebevitelt. Valamint ajánlott naponta 3-4 óránként táplálkozni.

Sokan úgy gondolják, hogy a diétázás a hús kizárásával jár, és legfeljebb csirkemellet fogyasztanak. Viszont a sovány sertés és marhahús is kiváló fehérjeforrás és így az étkezés sem válik egyhangúvá.

Az átalakított étrend mellé mindenképpen ajánlom a testmozgást, leginkább a kocogást, futást, kerékpározást. A futás a testen kívül az elmére is nagyon jó hatást gyakorol, ugyanis segít a gondolatainkat összhangba hozni. A mozgást ki lehet egészíteni aerobic edzésekkel így nem válik monotonná.

Annak érdekében, hogy egy kiinduló pontot tudjak Neked adni, megosztok Veled egy általános, nem személyre szabott kéthetes fehérjediéta étrendjét.

Ez alatt a két hét alatt a reggelinél viszed be a minimális szénhidrátot, hogy a szervezetnek ne kell teljesen hiányolnia. Reggelente fogyaszthatsz kávét vagy teát, de cukor és tej nélkül és minden nap a reggeli része legyen 1 db teljes kiőrlésű lisztből készült kifli vagy zsemle.

A következőkben pedig napokra szétbontva leírom, hogy milyen étrend szerint étkezz ebédre és vacsorára.

1. nap

Ebédre 2 db főtt tojást, melynek mindenképpen fogyasszd el a fehérjét és sárgáját is, spenóttal, retekkel vagy uborkával, salátával enyhén sózva.

Vacsorára grillezz meg egy nagy szelet sovány húst, enyhén borsozva, sózva, esetleg mustározva.

2. nap

Ebédre grillezz meg egy nagy szelet sovány húst és fogyasszd el egy jó nagy adag zöldsalátával.

Vacsorára egyél 10-20 dkg gépsonkát tormával vagy mustárral.

3. nap

Ebédre fogyassz 2 db főtt tojást salátával és paradicsommal, melyet ízesíts citromos öntettel, melybe tehetsz mustárt, sót és egy kis borsot.

Vacsorára gépsonkát zöldsalátával.

4. nap

Ebédre ismét 2 db főtt tojást fogyassz el nyers vagy főtt sárgarépával és sajttal.

Vacsorára pedig tetszés szerinti gyümölcsöt natúr joghurttal.

5. nap

Ebédre készíts párolt halat paradicsommal, melyet ízesíthetsz citromos öntettel, mustárral, sóval és borssal.

Vacsorára egyél 1 nagy szelet sovány grillezett húst zöldsalátával.

6. nap

Ebédre fogyassz grillcsirkét jóllakásig.

Vacsorára egyél 2 db főtt tojást sárgarépával.

7. nap

Ebédre készíts 1 szelet sovány húst grillezve gyümölccsel.

Vacsorára válassz az előzőekben leírt vacsorák közül szabadon azt, amelyik a legjobban ízlik neked.

Az itt leírt étrendet 2x7 napon át tartsd be! 

A végére kapsz tőlem egy jó tanácsot, ne akarj gyorsan nagy eredményeket elérni. Az egészséges fogyás ugyanis heti 1 kilogramm.

Mi a családommal 3 évvel ezelőtt alakítottuk át az étrendünket és tértünk át a tudatos táplálkozásra. Az évek alatt nekem és a feleségemnek sikerült több, mint 20 kilogramm súlyfeleslegtől megszabadulnunk.

Mivel mi hússal foglalkozunk és fogyasztani is nagyon szeretjük, ezért nem akartuk kizárni az étrendünkből. A mai napig szerves részét képezi a táplálkozásunknak, de tudjuk, hogy kell elkészíteni és milyen alapanyagokat ajánlott használni. Ez a gondolkodást jellemzi a  vállalkozásunkat, mert az üzleteinkben csak olyan megbízható forrásból származó termékeket forgalmazunk, amelyeket mi magunk is elfogyasztunk.

„Mikóczi Hús, hogy a vásárlás élmény legyen…”

Mikóczi Ferenc – Mikóczi Hús, ügyvezető

Az előző héten a hagyományos húsvéti ételekkel foglalkoztunk. A bejegyzés írásakor elgondolkodtam, hogy az utóbbi két évtizedben mennyit változott táplálkozási kultúránk. Manapság szinte már bármilyen alapanyagot és húsfélét be tudunk szerezni. Ehhez képest mit eszünk általában: sertést, csirkét és marhát. Persze fogyasztunk pulykát kacsát és halakat. De sok étel van, ami különféle okokból lekerült az étrendünkről vagy egyszerűen idegenkedünk tőle.

Ilyen egyre kevésbé felhasznált húsféle például a bárányhús. A régi magyar konyhának gyakori szereplője volt a bárányhús. Az utóbbi években viszont már csak húsvétkor kerül az asztalra. Pedig a bárányhús tápanyag- és energia tartalma a sovány sertéshúshoz hasonló. Az, hogy egyre kevésbé fogyasztunk bárányt több oka is lehet. Az urbanizáció hatásaként egyre többen költöznek a városokba és az otthoni állattartás is visszaesőben van. Ezért üzletekbe kell a húst beszerezni, de sokan nem ismerik fel a bárányhúst. További ok a hús viszonylag magas ára.   

Bárány után említsünk meg egy másik ritkán használt alapanyagot, méghozzá a kecskehúst. A kecskehús esetében más a helyzet, mint a bárány fogyasztásnál. Igazából sosem alakult ki nálunk komoly hagyománya a kecskehús fogyasztásának, pedig az alföldön már évszázadok óta foglalkoznak kecsketenyésztéssel. Amellett, hogy a kecske húsa ízletes, bizonyított pozitív élettani hatásai is vannak, ugyanis magas a tápértéke, kevés zsírt tartalmaz, ezért könnyen emészthető. Ez a tény egyre több emberhez jut el, ugyanis az utóbbi években a világ vöröshús-fogyasztásának közel 70 százalékát a kecskehús adja.

És ha már a vöröshúsoknál tartunk, dédszüleink idejében a vadhús is gyakrabban került a családi asztalra, mint manapság. A vadhús-fogyasztásának a visszaesését több szempontból vizsgálhatjuk. Az egyik, hogy szigorodtak a vadászatra vonatkozó jogszabályok. De a leggyakrabban felhasznált vadak a szarvas és a vaddisznó még mindig kilőhető. Hiába vagyunk vadakban gazdag ország a vadhúsnál sok esetben a magas ár ijeszti el a vevőket.

A magas ár mellett az is hozzájárulhat a vadételek ritka fogyasztásához, hogy nem szeretünk a konyhában kísérletezni ismeretlen alapanyagokkal. Ez az oka, szinte alig fogyasztunk galamb- és fácánhúst. De galambhúst általában csak tenyésztőtől tudunk beszerezni. Az üzletek nem merik felvenni a kínálatba, ugyanis tartanak attól, hogy nem tudják értékesíteni.

Manapság a felhasznált alapanyagok mellett az elkészítési módok is megváltoztak. Ennek a legszembetűnőbb módja, hogy szinte már csak étolajban sütünk és a zsírt száműztük a konyhából. Egy korábbi bejegyzésemben hosszabban foglalkozom ezzel a témakörrel, amiből többet megtudhatsz.

Az én javaslatom, hogy merjünk kísérletezni a különféle alapanyagokkal és ismerjünk meg eddig nem- vagy ritkán használt húsféléket. Az ügyfeleink igényei alapján a vállalkozásunk képes bármilyen húst beszerezni A-tól Z-ig.

"Mikóczi Hús, hogy a vásárlás élmény legyen..."

Mikóczi Ferenc - Mikóczi Hús, ügyvezető