Valóban annyi vizet tartalmaznak a fagyasztott halak, mint amennyit a gyártó feltüntet a csomagoláson? 

Nem árulok el újdonságot azzal, hogy a legtöbb fagyasztott hal tartalmaz vizet. A gyártók a legtöbb esetben feltüntetik a csomagoláson, hogy mennyi a hal nettó súlya, tehát a csomagolás teljes súlyának hány százalékát teszi ki a víz. A csomagolásokon általában 20 százalék hozzáadott víztartalmat tüntetnek fel. 

De mi az igazság?

Szinte mindannyian tapasztaltuk már, hogy a 20 százalék néhány esetben inkább 30, 40. Mivel a hal fogyasztása mellett az értékesítéssel is foglalkozunk, ezért számunkra is fontos, hogy az általunk eladott fagyasztott halak valóban a kívánt minőségben és mennyiségben kerüljenek az ügyfeleink asztalára.

Régiónkban a legelterjedtebb fagyasztott halfilé a pangasius vagyis a cápaharcsa. Viszont a pangasius halfilét is kapni többféle minőségben.

Mivel az utóbbi években a családommal együtt a táplálkozásunkra is tudatosan figyelünk, ezért az étrendünk szerves részét képezik a halételek. Ezért mi is elkezdtük a saját konyhánkban vizsgálni az általunk fogyasztott és kínált halak víztartalmát. Első körben a olcsó, legtöbb helyen kapható pangasiust teszteltük. Itt azt tapasztaltuk, hogy a csomagoláson feltüntetett 20 százalékosan veszteség valójában majdnem a duplája volt.

Ezek után a drágább, magasabb minőségű fagyasztott pangasius filéket kezdtük el tesztelni. Két dolgot is megtapasztaltunk. Először is, hogy hazánkban (Szlovákia) nagyon nehéz a prémium kategóriájú pangasius beszerzése. Másodszor, hogy a fagyasztott hal árának növekedésével egyenes arányban csökkent a hozzáadott víz mennyisége és valóban annyi volt a tiszta hús súlya, mint a csomagoláson.

Ebben az esetben is megtapasztaltuk, hogy igaz a mondás, miszerint: "olcsó húsnak híg a leve".

Az utóbbi évek legnagyobb vitája, hogy akkor mi is az egészségesebb? 

Növényi eredetű étolajjal vagy állati eredetű zsiradékkal készíteni az ételeinket?

A "nagy vita" az 1970-es években indult az Amerikai Egyesült Államokból. Ebben az időszakban kezdett teret nyerni a növényi étolajban (főleg a napraforgóolajban) sütés. A ´80-as évekre pedig már a zsír (különösképpen a mangalica zsír) lett az elsőszámú közellenség a egészségünkre. Közép-Európában ez a szemlélet a ´90-es években lett egyre elterjedtebb és a konyhákban a zsír helyét lassan átvette az étolaj.

Az utóbbi években viszont újra napvilágra a téma. Egyre több kutatás kezdett foglalkozni az állati eredetű zsírok egészségre gyakorolt hatásával. A legtöbb kutatás eredménye, a közhiedelemmel ellentétben az, hogy a zsírban készített ételek egészségesebb. Ugyanis a növényi olajok felhevítésekor az egészségünkre káros anyagok szabadulnak fel.

Természetesen nem szabad kijelenteni, hogy a mangalicazsír teljesen egészséges, mert ez is csak féligazság. A szervezetünknek a mindennapi működéséhez szüksége van a telített zsírsavakra, de mind mindenben, itt is mértékkel. Fontos viszont, hogy a zsírfelhasználás esetében figyeljünk a zsír eredetére, minőségére. Ugyanis az ételek ízét befolyásolja, hogy az állatot mivel táplálták.  

Az egészségük mellett a másik negatív hatása az olajfelhasználásnak a környezetünkre gyakorolt negatív hatása. A felhasznált étolaj bekerül a csatornahálózatba ezáltal a talaj- és folyóvizekbe. Amely gátolják az oxigénfelvételt a vízi élővilágnál.

Az utolsó szempont pedig maga az ízélmény. Lássuk be, a zsírban készült  ételek finomabbak. Aki még emlékszik a nagymamáink által készített ételek tudja, hogy más az íze egy zsírban elkészített rántott húsnak, mint a napraforgóolajban kisültnek. Továbbá vannak olyan ételeink, süteményeink, amelyeket lehetetlen olajjal elkészíteni.

A bejegyzésemmel nem akarok senkit meggyőzni, hogy mától mindent mangalicazsírral készítsen. Mindenki maga döntse el, hogy mit szeretne felhasználni a konyhában, mit tart egészségesebbnek. Az én személyes véleményem viszont, hogy a zsír diszkriminálásának a hátterében nagyrészt az "olajlobbi" és a rosszul megtervezett dietetikai kutatások is nagy szerepet játszottak.

Ebben a bejegyzésünkben szeretnénk egy rövid áttekintést adni, hogy a húsok, húskészítményeket meddig ajánlott és idális a hűtőszekrényben és a fagyasztóban tárolni.

Kezdjük a sort a felvágottakkal. A felvágottak esetében, amennyiben bontatlan vákuum csomagban található akár 2 hétig is tárolhatjuk, persze figyelve a szavatossági időre. A felbontott felvágottakat 3-5 napig szabad a hűtőszekrényben tárolni, lehetőleg papír csomagolásban. A felbontott felvágott a fagyasztóban 1-2 hónapig eláll. A bontatlan csomagot sem érdemes tovább a fagyasztóban hagyni 2 hónapnál. Igaz, hogy hosszabb ideig tartó lefagyasztás után is biztonságos marad a fogyasztása, viszont a minősége már nem lesz ugyanaz.

A füstölt, nem száraz sütni való kolbász a hűtőszekrényben mindössze 2 napig tartja meg az ízét és jó állagát, míg fagyasztóban maximum 2 hónapig. 

A szalonna 7 napig áll el a hűtőszekrényben. Lefagyasztás esetén egy 1 hónap az ajánlott idő, amíg a minőségét megőrzi.

A darált húsok esetében 1-2 nap az ajánlott hűtési idő, a fagyasztóban 3-4 hónapig tárolhatjuk. Ez a tárolási idő mindenfajta darált húsra érvényes.

A nyers, nem feldolgozott marha- sertés- vagy bárányhús 5 napig is tartható a hűtőben, fagyasztóban akár 1 évig is eláll. A csirkét, kacsát, pulykát egészben 1-2 napig érdemes a hűtve tartani, a fagyasztóban szintén 1 évig tarthatjuk. Darabolva 9 hónap az ajánlott fagyasztási idő.

A végére készítettünk egy táblázatot, amelyben áttekinthető a mélyhűtött, -18 °C-on tárolt húsok minőség-megőrzési ideje:

Húsok fajtája                                     Tárolási idő 

Szalonna, kolbász                               1 - 2 hónap   

Sonka, virsli                                        1 - 2 hónap

Nyers rostélyos                                    4 - 12 hónap

Nyers bélszín vagy karj                        4 - 12 hónap

Nyers darált hús                                   3 - 4 hónap

Sült, főtt hús                                        2 - 3 hónap

Nyers egész baromfi                            12 hónap

Nyers baromfi darabolva                      9 hónap

Nyers baromfi aprólék                          3 - 4 hónap

Sült, főtt baromfi                                  4 hónap

Nyers vadhúsok                                   8 - 12 hónap                                       

Vásárlásnál, tárolásnál vagy előkészítésnél fontos lehet számunka a hús színe.

A húsok színét befolyásolja az állat neme, kora, fajtája, étrendje és a testmozgás is, amit végez. Az idősebb állatok húsa sötétebb, mint a fiataloké. Az edzettebb izomzatú állat húsa is mindig sötétebb, ebből következik, hogy egy állat húsában különböző színváltozatokat találunk.

A hús színe a tárolás alatt is megváltozhat, amennyiben, ha odafigyelünk a tárolásra nem baj, ha megváltozik a színe.

A színváltozás nem biztos, hogy romlott húsra utal. Ugyanis a friss termékeknél normális a hús színének megváltozása. Romlott hús esetében valóban megváltozik a színe, kifakul és sötétedik. Emellett viszont ragadós lesz, megváltozik a szaga és nyálkás lesz a tapintása. Ebben az esetben semmikép ne használjuk fel a húst.

A hús színe megváltozhat a hűtőszekrényben és a fagyasztóban is.  Fagyasztás esetében is sötétedhet és kifakulhat a hús színe, viszont a minőségét nem befolyásolja. Ha speciális mélyhűtőkhöz fejlesztett csomagolást használunk, kevésbé változik meg a hús színe.

Fagyasztás esetén a húson megjelenhetnek fehér foltok.  Ezek fagyási égés miatt jönnek létre. Abban az esetben jön létre, ha hosszabb időre fagyasztjuk le a húst és nem megfelelően csomagoltuk. A hús fogyasztható marad, de a fehér részek szárazak és íztelenek lesznek. 

Biztosan sokan készülnek bulira vagy baráti összejövetelre az év utolsó napján, ezért szeretnénk pár tippet adni, milyen apró finomságokat szolgáljunk fel.

Virslis falatkák

A leveles tésztába csavart virslidarabkák gyorsan elkészíthetőek és praktikusak, főleg ha sok vendéget várunk.

A virslis falatkák laktatóak és az alkoholt is remekül felszívják.

Hozzávalók:
 - 15 db virsli                                                                                    

- 40 dkg leveles tészta

- 1 tojás        

- reszelt sajt vagy szezámmag

A leveles tésztát szobahőmérsékleten kiengedjük, majd nagyjából 5 mm vastagságúra nyújtjuk. Felszeleteljük a tésztát és a virsliket begöngyöljük vele.

Tepsibe egymásmellé rakjuk őket úgy, hogy lehetőleg ne érjenek össze. A tetejüket megkenjük tojással, majd megszórjuk szezámmaggal vagy reszelt sajttal és az előmelegített sütőben készre sütjük.

Baconbe tekert csirkemellfalatkák

30 perc alatt elkészíthető, nagyon ízletes partiétel.

 Hozzávalók:                                                                                       - 50 dkg csirkemellfilé

  - 50 dkg szeletelt bacon

  - só, bors

  - 1 dl olaj

A húst megmossuk, ujjnyi vastag csíkokra vágjuk, majd megfűszerezzük. Egyesével beletekerjük a szalonnába, összetűzzük, majd közepes lángon pirosra sütjük.

"Retro" szendvics

Az igazi "retro" szendvics, ami nélkül nincs is szilveszter.

  Hozzávalók:                                                                            - szendvics kenyér (toast kenyér) - margarin/vaj

  - margarin/vaj                                  - szalámi/párizsi

  - főtt tojás                                          - uborka

  - pirosarany                                       - reszelt sajt

A kenyérszeleteket megkenjük margarinnal vagy vajjal. Majd jöhet rá a szalámi vagy párizsi, főtt tojás, uborka, pirosarany és az elmaradhatatlan reszelt sajt.