2019-ban te hogyan képzeled el a századvég konyhaművészetét? Vajon ugyanazokat az alapanyagokat fogjuk felhasználni, mint manapság? Esetleg a tudomány rohamos fejlődésével a jövő konyhája már inkább egy laboratóriumra fog hasonlítani?

A napokban olvastam az ENSZ egyik előrejelzését, ami egy nagyon érdekes és egyben elgondolkodtató információt közölt. Eszerint az évszázad végén 10,9 milliárd ember fog élni a Földön. Ez pedig egy sor nagyon komoly kihívást állít az emberiség elé, amelyek közül talán a legfontosabb az élelmezés biztosítása. Az egyik korábbi bejegyzésemben már írtam a témáról, de most egy területet szeretnék neked tüzetesebben is bemutatni.

Az alultápláltság csökkentésére és a világ népességének ellátására számos ötlet merült már fel, köztük a laborokban előállított szintetikus hús. Ezt most ne úgy képzeld el, hogy 40 év múlva a sárga gumikacsát fogják felszolgálni az éttermekben. De vajon a műhús mennyire jelent valós alternatív megoldást? Egyáltalán mi az és hogyan készül?

Hogyan készül szintetikus hús?

Jelenleg több vállalat kísérletezik azzal, hogy laboratóriumi körülmények között állítson elő húst és egyenlőre két módszer tűnik befutónak.

A holland Post cég kétfajta marhából, vett őssejtekből néhány hét alatt 20 ezer izomrostot készített. Az eljárást pontosan nem ismertették. A pogácsányira összepréselt masszát céklalével színesítették, majd ízesítették, majd Londonban közönségnek tálalták. A kóstolóknak a készítők állítása szerint ízlett.

Egy amerikai vállalat, nevezetesen a Memphis Meat tavaly került a címlapokra azzal, hogy laboratóriumi marhahúsgolyót készített, amelynek íze a hírek szerint alig tért el az eredetiétől. Az eljárás hasonló a hollandokéhoz: állatokból vett sejtmintát látnak el tápanyagokkal, majd az növekedésnek indul. Ráadásul állításuk szerint olyan eljárást dolgoztak ki, hogy a sejtek határozatlan ideig képesek magukat reprodukálni, vagyis nem kell folyamatosan újabb mintákat venni az állatoktól.

A szintetikus hús készítésének másik módja, hogy szójából vagy borsóból sajtolnak ki proteint, és azt keverik össze vízzel és egyéb anyagokkal. Majd az így kapott tésztát magas nyomáson felmelegítik, és az eredmény hús, de legalábbis rostszerű állag lesz. Ebbe a második kategóriába tartozó és a technológiájukról ugyanúgy titkolózó vállalatok azt állítják, hogy az ő módszerük egyszerűbb.

Mennyire fenntartható a jelenlegi állapot?

Mivel az ember mindenevő, ezért a húsra ugyanúgy szüksége van, mint a növényi táplálékra. Idővel az egyoldalú táplálkozás az egészségi állapotunk romlásához fog vezetni. Ez igaz mind a két végletre.

Viszont az tény, hogy az állattenyésztés és az egész mezőgazdasági rendszer a jelen formájában hosszútávon fenntarthatatlan. Ugyanis rendkívüli módon szennyezi a környezetet és jelentős mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz. Egyes számítások szerint a műhús elterjedésével az állattenyésztés által felhasznált víz 90, az energia 70 százaléka megmenthető lehetne.

Ezenkívül a készítők határozottan állítják, hogy a laboratóriumi hús egészségesebb a hagyományosnál. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezen állítások alapját Amerikában végzett kutatások eredményeire alapozzák. Tudni kell, hogy az amerikai antibiotikum-fogyasztás több mint 70 százalékát a nagyüzemi állattenyésztés használja fel. Sőt az USA-ban bizonyos növekedési hormonokat is kapnak az állatok, ami az Európai Unióban 2000-től már tilos.

Szóval nem a szabadon tartott, háztáji állatokat vizsgálták, aminek a húsáról én azt gondolom, hogy egészségesebb, mint egy üzemben nevelkedett társáé vagy egy csészében készült szintetikus másolaté.

Mennyi az annyi?

Kérdezheted, hogy mikortól fog a vasárnapi asztalra szintetikus marhasült kerülni? Ami azt illeti, valószínűleg nem a következő 5-10 évben. Ennek az oka, hogy az előállítása egyelőre nagyon drága. A Maastrichti Egyetem 2013-as hamburgere – a kutatásokat is beleszámolva – 250 ezer euróba került. Még most, 5 évvel később is 9 euró körül mozog egy műhamburger ára, ami még mindig ezerszer drágább, mint az igazi.

Az, hogy a szintetikus hús lesz-e a megoldás, nagyban függ a fogyasztóktól. Fog-e ízleni, és sikerül-e elkerülni, hogy a laboratóriumi marhát, csirkét vagy pulykát eleve rossznak tekintsék.

Én személy szerint itt Közép-Európában az otthoni gazdaságok támogatásában és fellendítésében látom az egyik megoldást. Nem állítom, hogy ez az egész világon megvalósítható, de fontos tény, hogy az így előállított élelmiszerek bizonyítottan magasabb tápértékkel rendelkeznek, mint a Kínából behozott csirkék vagy a szivacson nevelt paprikák. Nem beszélve arról, hogy első forrásból tudjuk beszerezni és szeretettel, gondos odafigyeléssel vannak nevelve ezek az állatok. Ha nagyobb hangsúlyt fektetnék arra, hogy magasabb tápértékkel rendelkező ételek fogyasszunk, akkor kevesebb ételre lenne szükség és ezáltal csökkenne a termelés mennyisége.

Egyelőre mi még nem tudjuk szintetikus hússal kiszolgálni az ügyfeleinket a Mikóczi Hús üzleteinkben, ezért maradunk a jól bevált háztáji és friss alapanyagoknál. Ez igaz a mi általunk készített valódi hústartalmú hamburger pogácsákra is. 

Ezúttal is köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzésem. Ha van bármilyen észrevételed, akkor kérlek oszd meg velem. Hasznos tippekért, receptekért pedig látogasd meg a Facebook oldalunkat, és kövesd a hetente friss tartalommal jelentkező blogunkat.