Gyerekkorunk, avagy így ettünk és éltünk hajdanán

2018. június 12. - Mikóczi Hús

Ki emlékszik még azokra az időkre, amikor az üzletek hétfőn zárva voltak? Hetente egyszer érkezett új árú a polcokra és általában minden termékből csak egy fajta? Valamiért mégsem estünk pánikba és egyszer sem éheztünk.

gyerekkorunk.jpg

A fenti pár sor és a cikkem további tartalma a harmadik X-et betöltők számára nem újdonság, hiszen mi ebben nőttünk fel. A mai fiatalokban lehet, hogy le fog esni az álluk, hogy mennyire más volt a rendszerváltás előtti fogyasztói kultúra. Jöjjön egy kis visszatekintés a gyermekkorunkba.

Én egy kis faluból származom, ezért gyerekként nem igazán tudtam elképzelni, hogy milyen lehet egy bevásárlóközpont. A pláza kifejezést akkor még teljesen ismeretlen volt. Nálunk volt két kis üzlet, és a kínálat is eléggé szegényes volt.

Ha valaki nem gondolkozott előre, és nem íratta fel napokkal korábban, hogy mit szeretne vásárolni, az nemegyszer hoppon maradt. Számunkra természetes volt, hogy a kenyeret, tejet, vajat napokkal előre meg kellett rendelni. Kicsit fura visszagondolni erre az időre most, mikor már bármikor bevásárolhatunk.

A választék is a töredéke volt a mainak, ezért amit tudtak, inkább otthon állították elő. Engem gyerekként már az is meglepett, hogy az egyik városi üzletben láttam a polcokon befőtteket és savanyúságot. Abban a hitben voltam, hogy ezt csak otthon lehet készíteni. Egy kicsit még ma is furán érzem magam, mikor lekvárt vásárolok. Eszembe jut, hogy mit kapnék ezért a fejemre a nagyszüleimtől.

merleg.jpgUgyanez igaz volt a húsokra is. Abban az időben szinte minden háznál tartottak haszonállatokat, a disznó, kacsa és csirkevágás pedig egy nagy családi programnak számított. Az üzletekben maximum szalámit és virslit vásároltunk. Viszont kolbászt vagy szalonnát boltból beszerezni súlyos szentségtörésnek számított.

A zöldség és a gyümölcs is frissen érkezett a kertből, nem pedig hajón és teherautón Chiléből. Igaz, hogy nem volt ekkora választék, de valamiért nem is hiányoltuk a papayát és az avokádót a tányérról. Főleg, mert az sem tudtuk, hogy mik azok.

Persze azért némi sejtésünk volt róla, hogy nyugaton és az USA-ban más világ van. Az amerikai filmekből és néhány sorozatból tudtuk, hogy mi az a hamburger és a hot-dog. Mi is szoktunk készíteni magunknak a barátaimmal. Annyi különbséggel, hogy nem gyors éttermi volt, és mi még a két szelet kenyér közé tett rántott húst is "hambinak" hívtuk. Coca Cola helyett pedig ott volt a hideg espresso tea.

Viszont gyors éttermek már abban az időben is léteztek, csak akkor nem tudtuk, hogy így hívják őket. Minden nagyobb buszállomáson és a városokban is sok helyen voltak kis büfék. A mai napig emlékszek dunaszerdahelyi főúti tejbüféjében kínált szalámis saláta és a szénsavas narancsos üdítő ízére. Ezeket sosem feledi az ember.

De még ezek az ízek sem tudtak vetekedni az igazi sláger étellel, a hagymás zsíros kenyérrel. Különösen tavasszal, amikor kezdett érni az újhagyma vagy a cserépből vágott snidling. Belegondolva ezen a területen is nagy változások történtek. Ennek oka, hogy a zsír lett feltüntetve sok egészségügyi probléma fő okaként. A zsíros kenyeret felváltotta a margarin, és a sütésnél a növényi olajok kerültek előtérbe. Ma már tudjuk, hogy az akkori állítások nem fedik teljes mértékben az igazságot – erről itt olvashatsz bővebben.

Ennek ellenére a XXI. század gyermekei mégis kerülik a zsírt. Nehezen tudom elképzelni a mai kor gyermekét, ahogy nagy mosollyal, fülig zsírosan falatozik. Pedig nem is tudják mit hagynak ki, igaz?

kenyer.jpg

Egy szó, mint száz, más idők jártak akkor. Más kultúra, más szokások és lehetőségek. Hogy jobb volt, vagy rosszabb? Ezt mindenki maga döntse el.  Ami biztos, hogy a változás az élet szerves része, és haladni kell a korral. Nem lehet megragadni a múltban, de a szívünkbe zárt kedves élményeket mindig jó érzés feleleveníteni. Jóleső érzéssel gondolok vissza a gyermekkorom ételeire és ízeire.

Biztosra veszem, hogy neked is eszedbe jutott néhány kellemes és megmosolyogtató emlék. Ezért kérlek a hozzászólások között oszd meg velünk, hogy neked mik voltak a gyerekkorod kedvenc ételei és mi hiányzik a legjobban ebből a korszakból.

Köszönöm, hogy ma is velem tartottál a kis időutazásra. További hasznos tippekért és receptekért látogasd meg a Facebook oldalunkat és a kövesd a hetente friss tartalommal jelentkező blogunkat. Friss, hazai húsokért és alapanyagokért látogasd el a Mikóczi Hús üzleteinkbe.

„Mikóczi Hús, hogy a vásárlás élmény legyen…”

Mikóczi Ferenc – Mikóczi Hús, ügyvezető

A bejegyzés trackback címe:

https://mikoczihus.blog.hu/api/trackback/id/tr5714043104

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.